Ma szintén munkahelyi ebédlőről, kifőzdéről lesz szó. Budapest belvárosában a híres nevezetes Magyarok Házában található az ex-Árpád Háza Étterem. Minden ötlettől és kreativitástól mentesen Retró Étterem lett a neve. Álljunk csak meg. Ha étterem, akkor kihozzák az ételt. Ez egy önkiszolgáló kifőzde.
Egy lépcső vezet le a kissé gombaszagú, éppen csak megvilágított étkező helyiségbe. A bejáratnál fogad minket egy bár ami értelem szerűen zárva van hétköznap dél környékén. A pult és az asztalok változtak. "Retrósodtak". Előkerült a raktárból a szétmosogatott, undorító csíkos, vastagfalú vizespohár, az asztalon a kancsók jól harmonizálnak vele.
Amíg "Árpád Háza" volt legalább volt választék. Nagyjából 3 leves és 10-12 főétel között lehetett bogarászni és találgatni melyik lehet friss és ehető. Most ez lecsökkent kb. 5 főételre. Ezután a tálcák között kell Dr. Watson módjára kutakodni, hogy melyik az ami nem ragad a kosztól és még annyi mosogatószer sem jutott rá. Az evőeszközök is "Retrók", fogalmazzunk így.
A mai menü egy orjaleves, egy rántott sajt vajas petrezselymes burgonyával és egy erdélyi rakott káposzta volt. Egy kicsit még a kínálatról. 2 év alatt semmit sem változott, csak talán annyiban, hoyg elkezdett puttósodni. Most a levesekből 2 féle volt, tojás- avagy orjaleves. Régebben azért egy raguleves is kinézett a nyomtatott A4-es papírról (igen ez az étlep az ajtóra szögelve). Lényeg a lényeg új székek, asztalok vannak, új ételek, új szakácsok nincsenek. A változtatásokra a tulaj elmondása szerint azért volt szükség, mert a forgalom megcsappant. Jaaaa, vagy úgy. Akkor is hülye.
Akár ilyenből is főzhetnek
Leültünk elfogyasztani az ebédet. Hely bőven akadt, kinéztünk egy olyan ahol legalább hangulatfény uralkodott. A levesben kettő darab árva húscafat úszkált és még egy gyorsfagyasztott, majd később leforrázott répát is találtam. A rántott sajtot egy gyönyörűszép alumíniumtálcáról csipeszelték a tányéromra. Végülis még meleg volt. A krumpli meg sótlan. A hozzá tartozó tartármártás egy feles műanyagpohárban érkezett, megint csak mondhatjuk :"Retrósan". Ez az összeállítás egy ezresembe fájt amit nem kicsit sokallok érte. A rakottkáposzta ehető volt, ezt állították.
Az étkezés végén levezető túrázás képpen visszavittük a tálcákat a belső büntetőhelyiségbe. Ott majdhogynem gyertyával világítottak. Csalódottan ballagtunk kifelé a szebb napokat látott ex-Árpád Házából, közben azon gondolkodtunk, hogy a retró miért szinonímája a hulladéknak. Ítélet 2/10. Egyrészt a kiszolgáló személyzet miatt akik kedvesen mosolyogva állítják, hogy az ételeik rendben vannak. Fél pont az asztalok megreformálásáért. A másik fél pont pedig a havazásért. Szép, kövér pelyhekben kezdett el szállingózni. Akinek mondanivalója van, élménybeszámolója ide küldje.
Itt az Astoria mellett