Valójában persze nem is. Az Aqua-Lux Panzióról van szó Cserkeszőlőn. A 44-es úton a kamionok nyomvályúiban kellemesen ringva megérkeztünk. Wellness hétköznapokra mentünk, kis pihi, jacuzzi, bowling, termálfürdő, szauna. Jól hangzik.
A recepción megérkezéskor közölték velünk, hogy ha enni akarunk, itt tudunk. És valóban. Csak itt tudtunk táplálékot beszerezni. Egy étterem volt nyitva mellettünk de gyanúsan üres volt és még a kutyák sem jártak arra.
Kicsit a szobáról is. Felmentünk, bőröndöt ledobtuk, minibár volt, gyorsan "jómagyarhoz" híven kipakoltuk, beleraktuk hűteni a Geréket, Hilltpokat. Kicsit hideg volt a , a radiátor jéghideg. Nyilván a recesszió miatt erre már nem jutott. Így maradt a hajszárítóval történő fűtés. (kivágtak miattunk egy kisebb esőerdőt pedig csak a hajam szárítottam.) Mi is lehetne a következő lépés? Irány a jacuzzi, a szaunában majd felmelegszünk. Nem volt vele gond. Rápillantva az órára (Az egyetlenre. Vegas hangulatot teremtve máshova nem tettek) vacsoraidő közelgett. Később kiderült, az örök nyár uralkodik arrafelé, nem sikerült még visszaállítani azt a magányosan ketyegő faliórát.
Az étteremben a kommersz piáktól a Szicsek pálinkáig minden volt. Az utóbbit választottuk Cigánymeggy kiadásban. A hőfok jó, a tulipánpohár elfogyott, valami szockonyakos stampóba kaptuk. Fehérboros poharuk már volt. A berendezés "vadászosra kreálva", ropogó tüző kandalló várta a nemdohányzó embereket. Mi dohányoztunk. 2 asztal a számítógép mellett, rálátással a konyha előterére és a borhűtőkre. Tekintettel arra, hogy 4 szoba volt foglalt az egész panzióban és mi voltunk az egyetlen vendégek az étel amint kész lett már röpült is az asztalra. Egy cigánypecsenye és egy gombás vaddisznóragu krokettel.
A cigánypecsenye korrekt volt, szép kakastaréjjal, még gőzölgő sültkrumplival. 2 nap múlva ismét megkóstoltuk, akkor már péntek volt és az étterem félig tele, a szalonna elősütve, a krumpli túl.
A kép csak illusztráció, a google-tól loptam. Hasonlít.
A vaddisznó kicsit mirellit-gyanús volt, a gombát kiette a szakács.
A további napokban is idekényszerültünk, az út meni kurvás-kamionos éttermek nem nyerték el tetszésünket. A menüből szemezgetve:
Fácánleves: Kinézetre, ízre ötös.
Tatár beefsteak: ahogy kértük, tehát finom volt:) A toast "rendes" kenyérből készült, szélei levágva.
Libamájas, gombás sertésszelet: Libamáj mutatóban, a vaddisznóraguból lehet, hogy idecsempészték a gombát, a paprika keserű, inkább rossz, mint jó.
Steak: Az étterem nagy próbája. És átment. Jól átsütve, ahogy kértük, belül szaftos maradt, semmi szén a külsején. Picit vékonyra volt vágva de megbocsájtható bűn.
Túróscsusza: Az Alföldön valamivel mást vártunk. Inkább wellness csusza volt ez, szalonnák picik, szétpirítva. Ám akkora tállal hoztak, hogy képtelenség lett volna legyűrni.
Hagymaleves buciban: A cipó friss, ropogós, a levesben semmi fantázia, csak hagyma. Abból viszont jó sok.
Az árai nem voltak vészesek, ami nagyon nem tetszett benne, hogy a köret nem volt beleszámolva, külön kellett fizetni. A cigánypecsenye 1000 Ft, a steak (250 g) 4000 Ft (+ köret!) a levesek pedig 600-900 Ft körül mozognak. Végülis megér ennyit.
A pincérek viccesek voltak. Az egyik napközben mackónackóban mindenesként funkcionált a parkolóban és környékén, este beöltözve udvariasan szolgált fel. A "forgalmas napon" egy miniszoknyás, selyemblúzos, mélydekoltázsú buksza segítkezett. Egy tányér levessel egyensúlyozott, remegő kézzel, világfájdalommal. Majd bement a konyhára és tette-vette magát mindenkinek. Azon gondolkodtunk, hogy elküldjük Ózhoz a szalmabábu helyett.
Összességében örültünk volna ha más is nyitva van ebben a fejlett faluban. Méginkább annak, hogy Márton nap alkalmával liba is szerepel az étlapon.Kevertünk-kavartunk a Tornádó elektromos biciklik között de semmi. Nyáron lehet, hogy jobb a helyzet, Alabamában ekkor van a dinnyeszezon. Az osztályzat:
6/10
